HTML

Szösszenetek

Észlelések egy absztrakt világból...

Friss topikok

2009.12.02. 15:06 Maitri

Szivárvány

A szivárványok mindig elbűvölik az embereket.

Régen azt hitték, a szivárvány égi csoda.

A valóságban, még ha a szivárvány olyan gyönyörű, hogy elbűvölőnek tűnik, nincsen semmi titokzatos, természetfölötti benne. Csupán egy meteorológiai jelenség…

 

      

A szivárvány, olyan optikai jelenség, melyet az eső- vagy páracseppek okoznak, mikor a fény prizmaszerűen megtörik rajtuk, és spektrumára bomlik. Az ív külső része vörös, míg a belső ibolya. Ritkán látható, az ún. dupla szivárvány, amelynél egy másik, halványabb ív is látható, fordított színekkel.

 

 

A szivárvány akkor alakul ki, ha a levegőben lévő vízcseppeket a napfény alacsony szögből éri. Akkor a leglátványosabb a jelenség, ha az égbolt felét még felhők borítják, a szemlélő pedig a napnak háttal áll. Így a kialakuló szivárvány élesen elválik a mögötte lévő sötétebb háttértől.

Gyakran látható szivárvány vízesés vagy szökőkút mellett is. A kertben is létrejöhet, mikor porlasztott vízcseppekkel öntöz valaki napos időben. Ritkán látható az ún. fehér szivárvány, amit holdfényes estéken lehet látni. Mivel az emberi szem gyengén érzékeli a színeket halvány fénynél, a szivárvány fehérnek hat. Megfelelő technikával készített fényképen azonban előtűnnek a szivárvány színei.

A híres angol tudós, Isaac Newton (1643-1727) volt az első, aki megmagyarázta a szivárványt a XVII. században, Descartes korábbi optikai munkásságának felhasználásával (Descartes 1596-ban született és 1650-ben halt meg).
Megmutatta, hogy a napfény, különböző színekből áll, amit az ember szeme nem tud elkülöníteni. Valójában, amikor megnézed a Napot délben (légy óvatos, néhány másodpercnél ne tartson tovább), fehérként jelenik meg.

A fény színek sorozata: piros, narancs, sárga, zöld, kék, indigó és ibolya, melyet látható spektrumnak nevezünk.
Ez két másik színt is tartalmaz, amit nem látunk: infravörös (amit szemünk nem észlel, de bőrünk hőként észleli) és az ultraibolya (amitől lebarnulunk).

 

Amikor az esőcseppek lebegnek a légkörben, mindegyikük kicsi prizmaként viselkedik. A napsugár áthalad az esőcseppeken, és a fény megtörik, szivárványt hoz létre.

 

A prizma

A fény továbbterjedése mindig egyenes vonalú, de az iránya megváltozhat, mikor útjába teszünk egy akadályt. Annak bemutatására, hogy a fehér fény valójában színek keveréke, Newton háromszög alakú üveget használt, amit prizmának hívunk. Amikor a fény átmegy a prizmán, megváltozik az iránya (amit fénytörésnek nevezünk). A törési szög az egyes színeknél más és más, így amikor a fény átmegy a prizmán hét különböző színt ad (nézd meg a képet). A fényről azt mondhatjuk, hogy felbontottuk.

A szivárvány alakja

A szivárvány teteje (piros szín) és a megfigyelő között 42 fokos szög van. Mivel ez a szög állandó marad, szemeiddel egy félkört látsz valahol a távolban. Ha repülőn utazol, láthatod a teljes kört!

Szólj hozzá!

Címkék: égbolt szivárvány esőcsepp prizma


A bejegyzés trackback címe:

https://szamszara.blog.hu/api/trackback/id/tr221568905

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Web Analytics