HTML

Szösszenetek

Észlelések egy absztrakt világból...

Friss topikok

2009.12.27. 09:37 Maitri

Buddha alaptanítása - Az öt szkandha

A szkandhák a(z emberi) létesülés öt alapvető csoportosulását jelentik a buddhista filozófiában.

Szkandha szó jelentése: "összesség", „halom”, „tömeg” , mert önmagukban is több elemből álló dolgok:
A szkandhák keletkeznek és elmúlnak a feltételeiktől függően

 

Ezek azok az összetett jelenségek, amelyek a hétköznapi emberek, illetve a belátás ösvényét még el nem ért gyakorlók tudatfolyamát alkotják.

 

Az öt szkandha; a forma, az érzékelés, az érzés, a törekvés és a tudat. A hat érzékszerv (szem, fül, test, orr, nyelv és tudat) és a tárgyaik (forma, hang, érzet, szag, íz és érzékelés)

Ezek a szamszára káprázatának a jelenségei.

1. forma (rúpa), a tapasztalás fizikai tényezője
miből áll: a 4 nagy elem, és a belőlük származó formák
mi a feltétele: táplálék (áhára)
metafora: habcsomó

2. érzés (védaná), a tapasztalás érzelmi tényezője (kellemes, kellemetlen, semleges)
miből áll: a 6féle érzékszervi tapasztalás nyomán kelő érzések
mi a feltétele: érintkezés (phassza)
metafora: vízbuborék

3. észlelés (szannyá), a dolgok beazonosítása a tulajdonságaik, jellegzetességeik alapján
miből áll: a 6féle érzékszervi észlelés: formák, hangok, szagok, ízek,
taktilis élmények és az elmében zajló jelenségek
mi a feltétele: érintkezés (phassza)
metafora: délibáb

4. akarati formációk/mintázatok (szankhárá), mint pl. akarat, választás, szándék
miből áll: a 6féle érzékszervi tapasztalásra vonatkozó szándék/akarat
mi a feltétele: érintkezés (phassza)
metafora: banánfa törzse

5. tudatosság (vinnyána), a hat érzékszerv (szem, fül, orr, nyelv, test és elme)
általi felfogása valaminek
miből áll: a 6féle érzékszerv tudatossága/felfogó képessége
mi a feltétele: név és forma (náma-rúpa)
metafora: bűvésztrükk

A halmazok 4 okból fontosak:

1. A szenvedés megértéshez meg kell értenünk a halmazok működését.
2. A halmazok azok, amikhez ragaszkodunk, ezért azok további szenvedés forrásai.
3. Ezt a ragaszkodást kell megszüntetni, hogy elérjük a megszabadulást.
4. Amivel a ragaszkodás megszüntethető, az- az, hogy a halmazok természetének mélyére látunk.

A halmazok és az "én" viszonya:

„Ez az enyém (tanhá), ez én vagyok (mána), ez az én én-em (ditthi).” – így viszonyul a tanulatlan világi. És azt gondolja:

Azonos az én és a halmaz (mint az olajlámpás lángja és annak színe)
Az én, birtokolja a halmazt (mint a fa az árnyékát)
Az én-ben benne van a halmaz (mint a virágban az illata)
A halmazban van benne az én (mint az ékszer az ékszerdobozban)

„Ez nem az enyém, ez nem én vagyok, ez nem az én én-em.” – így viszonyul a tanult nemes tanítvány.

A kiindulási pont nem más, mint az ego természete. Ahhoz, hogy megértsük a kiindulási pontot, meg kell ismernünk kialakulásának folyamatát. Fontos megértenünk, hogy mik vagyunk, és miért keressük a szellemi utat. Ebben az esetben meg kell vizsgálnunk az ego alapvető természetét. A célunk nem a megsemmisítése, hanem szemrevétele, és olyanak látása, amilyen.

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: buddhizmus filozófia buddha tanítás öt szkandha


A bejegyzés trackback címe:

https://szamszara.blog.hu/api/trackback/id/tr141622448

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Web Analytics