Csak az tudja értékelni az életét tiszta szívből aki már elveszített belőle dolgokat. Akiben már tudatosodott az élet rövidsége és tudatosodott, hogy az itt-lét véges. Aki már átélte a mulandóság adta „pofonokat”. Aki már tudja, hogy mindene ami van értékes, de mégis ragaszkodás nélkül érdemes bármit is „birtokolni”. Örülni az apró pillanatoknak. Egy hosszú nap után amikor a találkozás öröme elöntheti az ember szívét, amikor végre a megszokott de jó dolgokkal foglalkozhat azzal, ami „boldoggá” teszi.
Amikor az ember láthatja szerettei szemében a csillogást ahogy épp aznapi történéseit mesélik el, vagy éppen vigasztalóan megölelheti őket, mert valami kellemetlen élményben volt részük. Apró dolgok amik jelentőségteljesek. Talán megtanuljuk végre elfogadni és szeretni őket.
Nem vágyni valami másra ami épp nincs. Nem kergetni egy nemlétező álmot és közben elsiklani a meglévők felett...

Kép: by_snowfall_lullaby