Szösszenetek

A Föld a hazugság tisztítótüze; itt minden hazug körülöttünk:

a tér ál - végtelenje, a dolgok ál-valósága, önmagunk ál-sokasága.

S az emberagyban még az igazság is táncol: egyszerre minden igaz,

és egyszerre semmi sem igaz. A hazugság-áradatból az egyetlen kivezető út

éppen az, amely a leghazugabbnak látszik: a képzelet.

A sok ál-valóság közt képzeletedre van bízva az igazi valóság helyreállítása.

Nem a hegy és nem a völgy a valódi, hanem a szépség, melyet képzeleted

a hegyek-völgyek formáin élvez; és a jelenség világ ál- végtelenjéből képzeleteden

át vezet az út a benned rejlő igazi végtelenbe.

Más a képzelet és más a képzelődés, ahogy más a beszéd és más a fecsegés.

A képzelődés az élet törvénye szerint működik és az éhen maradt

vágyakat köddel eteti; a képzelet a lét törvénye szerint működik, és amit

megteremt, műalkotás, tettet, gondolatot: valódi és igaz.

A Földön mindaz, ami keletkezik és elmúlik, valóságnak neveztetik;

csak éppen a képzelet tűnik olyannak, mintha teremtményeit a semmiből húzkodná

elő. Az ál-semmi, ahonnét a képzelet merít: a valóság; s a sok különlévő ál-valóságban csak az a valódi, ami bennük semminek, képzeletnek rémlik:

érzékelhetetlen, közös lényegük, a változó megnyilvánulások mögötti

változatlan létezés.

- Weöres Sándor-