Szösszenetek

„A megvilágosodás bennünk van, nem kaphatjuk meg a Buddhától csak úgy. A megvilágosodás bennünk van, mert az illúzió bennünk van, a szamszára és a tudat minden problémája bennük van. Ha az illúzió a negatív érzelmek, a szamszára - vagy bárminek nevezhetjük - a tudatunk része, akkor a megvilágosodás is a tudatunk része. Amikor az összes probléma leülepszik, az a megvilágosodás. Tehát a megvilágosodás a tudatunkban van.

A Dharma módszereket jelent - hogyan lehet megvilágosodni -, mindazokat a módszereket, amelyeket gyakorlunk. Amikor készen vagyunk a gyakorlással, az eredmény a megvilágosodás. Mielőtt elkezdünk Dharmát gyakorolni, tudnunk kell, hogy az mennyire fontos.

Életünk tartamának idejét a fizikai test létezésének ideje határozza meg, nem a tudat létezésének ideje. A tudat folytatódik. Bármi jó vagy rossz történik az életünkben, az a múltbéli karma eredménye. Ezért van nekünk embereknek és ebben a világegyetemben létező minden lénynek ugyanolyan kollektív karmánk. Ugyanaz a világunk, ugyanolyan típusú a természetünk, hasonló formánk van, s ezért tudunk kommunikálni egymással. Ez a kollektív karma eredménye. Az egyéni karmák különbözőek. Néhány ember szerencsésebb, mások kevésbé. Ez az egyéni különbség a saját karmánktól függ. Valójában az egész világegyetem - a formánkat is beleértve - tudatunk egyfajta illúziója, és a karmánk eredményeként jött létre.

A karma is tudat, de amikor már egyszer létrejött, szilárdan ott is marad addig, amíg az okot meg nem szüntetjük. Amikor az ok megszűnik, az eredmény - mint egy álom - eltűnik, és erről az illúzióról egy másikra váltunk egy másik okból eredően. Ilyen az ok és okozat.
Senki nem tudja, milyen a karmája, miből jött létre, s mi lesz a következménye. Mivel a karmát saját negatív érzelmeink halmozták és építették fel, láthatatlan és nincs anyagi teste. Az eredmény azonban látható, mert illúzióként nyilvánul meg. Mivel a zavaró érzelmek tudatunk részei, a karma is tudatunk része, s az eredmény, az illúzió is tudatunk része.
E három aspektusból csak egy látható, de azt már nem változtathatjuk meg. Bármilyen karmát halmoztunk is föl az határtalan, hisz a múltbéli zavaró érzelmek is határtalanok. Tehát nem szabadkozhatunk, hogy mi semmi rosszat nem tettünk, mert amíg a tudatunk a szamszárán belül van, összezavarnak minket a negatív érzelmek, és a múltban felhalmozott karmának nincs határa.”