Összefüggés lehet a meditáció és az agytérfogat között.
Még nem bizonyított, hogy pontosan mi az összefüggés, de az már biztosnak tűnik, hogy akik rendszeresen meditálnak, azoknak nagyobb az agytérfogatuk.
A meditáció és az érzelmekért felelős agyterületek nagysága között összefüggés van - derül ki egy amerikai tanulmányból.
"Aki gyakran meditál, kiválóan kezeli pozitív érzelmeit, érzelmileg stabil marad, és különösen jól tud összpontosítani" - mondta a kutatás vezetője, Eileen Luders.
A Kaliforniai Egyetem kutatói az agy elváltozásaival magyarázzák a jelenséget a Neuroimage című szaklapban. A kutatás eredménye szerint azoknak az embereknek, akik gyakran meditálnak, jóval nagyobb kiterjedésűek a következő agyterületei: hippokampusz, orbitofrontális kortex, jobb oldali talamusz.
Ezek az agyterületek mind érzelmi folyamatok és a személyiség irányításáért felelősek. A kutatók azonban felhívják arra a figyelmet, hogy mikroszkopikus szinten még nem vizsgálták meg a különbségeket. Így az a kérdés, hogy a jelenség az agysejtek osztódásával, megnagyobbodásával, vagy szinapsziskapcsolataik javulásával magyarázható-e, egyelőre megválaszolatlan marad.
Ráadásul a 44 megvizsgált meditálóról nincs adat az első meditációja előtti időszakból, így azt sem lehet megvizsgálni, hogy a különféle agyi elváltozásokkal rendelkező emberek különösen hajlamosak-e meditálni.
Ugyanakkor a Pennsylvania Egyetem kutatói, képalkotói berendezések segítségével kimutatták, hogy a meditálás vagy épp az intenzív imádkozás javítja a szürkeállományt, és erősíti az agy azon részeit, amelyek az összpontosításért felelnek. A vallási gyakorlatok fokozzák az együttérzést, ugyanakkor megnyugtatják azokat az agyterületeket, amelyek a félelemért és a dühért felelősek.
Mindegy, hogy a meditáló hisz-e a természetfelettiben, vagy ateista, aki mantrákat ismételget, a végeredmény ugyanaz lehet: nő a könyörület érzése, amelyet végül is minden vallás tanít; a negatív érzések és érzelmek viszont háttérbe szorulnak. "Lényegében, ha az élet igazán nagy dolgairól gondolkozunk - legyenek azok vallási, tudományos vagy pszichológiai témájúak - az agyműködés javulni fog. Nem számít, hogy keresztény, zsidó, muzulmán, hindu, agnosztikus vagy ateista vagy".- mondta a Pennsylvania Egyetem kutatója.
Newberg az úgynevezett neuroteológia kutatója: az új tudományág azt vizsgálja, hogy az agynak milyen szerep jut a vallásos hitben. A kutató szerint lassan fény derül arra, mi játszódik le a hívők fejében, amikor Istenhez fordulnak.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.