Megtalálni a belső utat. Önmagadhoz.
Ahol az lehetsz, aki vagy. Nem kell megjátszanod magad, nap mint nap.
Nem kell álarcot öltened. Még magad előtt sem.
Nem kell magadnak hazudnod.
Persze először csak azért teszed, mert szükségesnek véled.
Aztán megteszed legközelebb is, mert úgy az egyszerűbb.
Később pedig már olyan művészien elsajátítod, és műveled, hogy észre sem veszed.
Törd szét az álarcod!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.