Szösszenetek

Sutthipanthaka és Mahapanthaka testvérek voltak. Bár ugyanazon szülők gyermekeiként nevelkedtek, mégis nagyon különbözőek voltak. Az idősebb testvér nagyon intelligens, a fiatalabb nagyon buta volt. Annyira buta, hogy egy pársoros vers felét nem tudta megjegyezni. A Buddha meghagyta tanítványainak, hogy felváltva segítsék, tanítsák. A tanítványok éjt nappallá téve, magyarázták neki a legalapvetőbb dolgokat:

Fékezd meg a szádat, szedd össze a gondolataidat.
Viselkedéseddel senkit meg ne botránkoztass.
Ne háborgass egyetlen élőlényt sem.
Tartózkodj a helytelen gyakorlatoktól.
Az ilyen viselkedés biztosan megmenti a földet.

Ezt tanították neki újra és újra. De mire a végét megtanulta, az elejét elfelejtette. Sehogy sem volt képes emlékezni rá. Végül a bátyja megunta és azt mondta neki:
- Semmire sem vagy jó! Nem lehetsz szerzetes. Teljesen hasznavehetetlen vagy! - és elkergette.
Sutthipanthakának nem volt jó memóriája, de a makacsság meg volt benne. Azt kiáltotta oda bátyjának:
- Ha nem lehetek szerzetes, megölöm magam! - fölkapott egy kötelet, odarohant a legközelebbi fához. Felmászott rá, és készen volt arra, hogy fölakassza magát. Ekkor Shakyamuni Buddha, mint a fa szelleme, így szólt hozzá:

- A bátyád a bátyád. Te pedig te vagy. Azt mondja neked, hogy nem lehetsz szerzetes? De neked nem kell hallgatnod rá! Gyakorolhatsz te itt is, miért ölnéd meg magad?

- Ez teljesen így van. Nincs joga azt mondani, hogy nem lehetek szerzetes.

- Pontosan - mondta a Buddha.
- Mivel nem tudod megjegyezni a verset, Én adok neked két szót.
"SEPERD TISZTÁRA !" Emlékezz erre a két szóra, és használd a szíved tisztára seperni. Seperd a padlót és seperd a szíved pormentesre.

Sutthipanthaka így szólt:
- Igen, a szívemet fogom seperni. Seperni.....mit?
- Tisztára - mondta a Buddha - Seperd tisztára!
- Ó ! Igen - mondta Sutthipanthaka.
Tisztára.....mi is volt az első szó ?
- Seperd - mosolygott a Buddha.
- Seperd tisztára - ismételte, és ettől kezdve ezt recitálta, emlékezve a Buddha utasítására. Minél többször recitálta, annál jobban emlékezett rá.
Olyan kitartóan recitált, míg egyszer csak megvilágosodott.

Ebben a Szutrában, a Buddha azt az utasítást adja, hogy recitáljuk Amitabha Buddha nevét.

 " NAMO AMITABHA BUDDHA" recitálásával, tisztítsuk meg a szívünket.

A Buddha elmondta a Legcsodálatosabb Tanítást, de ha valaki nem hisz benne, azon nem képes segíteni. Annak a számára, nem lesz a Legcsodálatosabb Tanítás. Ha viszont hisz benne, kitartóan recitálja a "Namo Amitabha Buddha"-t , meg fog tisztulni a szíve és teljesen észrevétlenül elérkezik az a nap, mikor Felismeri Eredeti Arcát. Nem kell szerzetesnek lennie, mert ezt a gyakorlatot ott végezheti ahol (mint Sutthipanthaka) éppen tartózkodik.

(részlet az Amitabha szutra magyarázatából)