„Don Juan azt mondta, létezésünk lényege az érzékelés, és létezésünk csodája a tudatosság.
Számára az érzékelés és a tudatosság szétválaszthatatlan funkcionális egység volt, melynek két területét lehet megkülönböztetni.
Az első a tonálra irányuló figyelem; ami úgymond az átlagember képessége, hogy érzékelje, és tudatosítsa magában a hétköznapi élet világát.
Don Juan a figyelemnek ezt a formáját, az erő első körének nevezte. Úgy írta le, mint azt a megdöbbentő és mégis természetesnek vett képességet, amellyel rendszert alkotunk a mindennapi életünk érzékleteiből.
A második terület a naguálra irányuló figyelem; azaz a varázslóknak az a képessége, hogy a nem mindennapi világra irányítsák a tudatosságukat. A figyelemnek ezt a területét az erő második köreként is emlegette; ez az a rendkívüli képesség mely mindannyiunkban megvan, ám csak a varázslók használják, hogy rendszert alkossanak a nem hétköznapi világ észleleteiből.”
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.