Ennek a zenének lenyűgöző a sokrétűsége. A finoman kibontakozó hangzása. Ahogy egymás után szólalnak meg a hangszerek és a végén egy egészet alkotva beszélgetnek. De mégis mind – mind külön egyéniség... Ahogy felpezsdül a hangzás és szép lassan levezetődik. Hagyva egymást egy parányit külön érvényesülni a nagy egészben. Igazi mestermű a fülnek és a léleknek egyaránt...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.