Jézus hangja valójában az Örökkévaló hangja.
Rajta keresztül szólítja meg a Végtelen a végest, a Kozmikus Létező az egyént, Isten az embert. Az Ő isteni hangja egy a Védák hangjával, az upanisadok, a Korán és a Zend Aveszta, a Dhammapada és a világ összes szent iratának hangjával. Alapjában véve az evangélium, melyet Jézus hirdetett, egy azokkal az evangéliumokkal, amelyeket e szent könyvek ismertetnek. Ez pedig nem más, mint a test tagadása és a Lélek előtérbe helyezése. Nem más ez, mint az alantas én keresztre feszítése a Lélek dicsőséges feltámadásáért, végső felemelkedés a végtelenbe, s átlényegülés az istenibe. Ez az út nem különbözik az upanisadok ösvényétől, mely a préjasz (kényelmes) elutasítását és a sréjasz (helyes) elfogadását hirdeti, valamint az anátman (lélektelen) tagadását és az Átmanban (Lélek) élt életet. Jézus kijelenti: „Nem szolgálhatsz egyszerre Istennek és mammonnak” (a pénz és mohóság istenének). Más szavakkal, tanításai a következőkre utalnak: oldás és kötés. Oldd el magad e mulandó világ anyagi dolgaitól! Kösd magad az Átman örök spirituális kincseihez! Krisztus így vezet rá bennünket, hogyan kerekedjünk felül minden bűnön és szomorúságon.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.