Szösszenetek

A Cambridge Zen Központban tartott egyik csütörtök esti Dharma beszéd után egy tanítvány így szólt Szung Szán Szonszához:
- Van egy kérdésem a megvilágosodással kapcsolatban. Most a megvilágosodás nagyon jó…
- Nagyon rossz! - vágott közbe Szonsza. (Nevetés a hallgatóság soraiból.)
- Maga a Buddha körvonalazta a megvilágosodás tökéletesített erényeit. Azt mondta, hogy a megvilágosodásnak hét része van.
- Hét?
- Hét.
- Nem, annál sokkal több! (Nevetés.)
- Az a kérdésem, hogy elegendő-e, ha valaki felébredett? Elegendő-e a Tökéletes és Felülmúlhatatlan Felébredettség, az Anuttara Szamjak Szambódhi? Ez ugyanaz, mint a Nirvána? Vagy a Nirvána egy átmeneti állapot? Néhány tanító azt mondja, hogy a megvilágosodásnak két fokozata van, mások azt mondják, hogy három. Maga mit tanít a megvilágosodás fokozatairól? Egy van, vagy kettő, esetleg három, vagy még több?
- A megvilágosodásnak sok foka van. Körülbelül nyolcvannégyezer. Mennyi kell? (Nevetés.)
- Hm, nagyon érdekes.
- Megtanítalak mindegyikre. (Nevetés.)
- Hallottam már ezt a tanítást. Ez a Tien Tai filozófia tanítása.
- Mennyi kell? Egy, kettő, három, nyolcvannégyezer?
- Értem a tanítást. Jellemezné, mi ez a két fokozat…
Szonsza egy pohár vizet adott a tanítványnak, s így szólt:
- Igyál.
A tanítvány belekortyolt.
- Hogy ízlik?
- Mint a víz.
- Elérted a megvilágosodás nyolcvannégyezer fokát. (Nevetés.)
- Ez több, mint amire számítottam. (Nevetés.) Köszönöm.
- Most elmagyarázom. A zenben azt tanítjuk, hogy a megvilágosodásnak három fajtája van - magyarázta Szonsza, s kezébe vett egy moktak-ot. - Ez egy moktak. De ha ezt moktak-nak mondod, akkor ragaszkodsz névhez és formához. Ha azt mondod, hogy ez nem moktak, akkor ragaszkodsz az ürességhez. Tehát ez moktak vagy sem? Ez a kérdés az egyik alapvető kóanunk. Ha a padlóra csapsz tenyereddel, “KHÁ!!!”-t  kiáltasz vagy megütsz engem, akkor a megvilágosodás első fajtáját valósítod meg. Minden dolog eggyé válik. Buddha, te, én, a moktak, a hang, a „KHÁ!”, az ütés - mind eggyé válik. A tízezer dolog visszatér az Egybe.
A tanítvány csettintett.
- Helyes. Ez az első megvilágosodás. A következő az eredeti megvilágosodás. Ez moktak vagy sem? Erre a kérdésre különféle válaszokat adhatsz, például: „A fal fehér, a moktak barna.” „Az ég kék, a fű zöld.” „Háromszor három az kilenc.” Minden éppen ilyen. Ez az eredeti megvilágosodás. Világos?
- Világos.
- A következő a végső megvilágosodás. Ez nagyon fontos. Mi a végső megvilágosodás?
Szonsza megütötte a moktakot, s így folytatta:
- Csak ez. Egyetlen pont. Az igazság éppen ilyen. Tehát azt tanítjuk, hogy a megvilágosodásnak három fajtája van: első megvilágosodás, eredeti megvilágosodás és végső megvilágosodás. Eleinte azonosnak tűnnek, de nem azok. Most már világos?
- Sokkal világosabb, mint szokott.
- Csak ennyi. Ha szorgalmasan gyakorlod a zent, hamar megérted.
- Köszönöm.
- Jól van, akkor felteszek neked egy kérdést. Egyszer Dong Szán zen mester éppen lent mért. Valaki odament hozzá és megkérdezte: „Mi a Buddha?” A zen mester így válaszolt: „Három font len.” Mit jelent ez?
A tanítvány eltűnődött néhány pillanatig, majd így szólt:
- A három font len csupán annyit jelent, mint három font len.
- Csak ennyi?
- Ez minden, amire ma este gondolni tudok.
- Hm, ez egy jó válasz. Nem rossz, nem jó.
A tanítvány hallgatott, Szonsza így folytatta:
- Volna egy másik kérdésem. Valaki megkérdezte Un Mun zen mestert, hogy „Mi a Buddha?”.

A zen mester így válaszolt: „Száraz szar a boton.” A két zen mester két különféle választ adott a „Mi a Buddha?” kérdésre. Dong Szán azt mondta, hogy „Három font len”, Un Mun pedig azt, hogy „Száraz szar a boton”. Válaszaik azonosak vagy különbözőek?
- Amikor egy-tudattal értelmezed szavaikat, akkor azonosak - válaszolta a tanítvány.
- Csak ennyi?
- Jobb nem telik tőlem.
- Azt hittem, éles szemű oroszlán vagy, pedig csak egy vaksi kutya.
- Talán egy napon képes leszek a megértésre - mondta a tanítvány.
- Most vagy vaksi kutya. Megint éles szemű oroszlánná kell válnod.
A tanítvány lehunyta szemét és meghajolt.

Ez egy moktak:

A magyar nyelvről, az ősnyelvünkről Kiss Dénes nyelvkutató beszél.

Ebből a pár videóból kutatásainak eredményét és érdekes felfedezéseit hallgathatjuk meg.

„Az Igazság minden ember szívében jelen van.

Ott kell keresnünk, ha azt szeretnénk, hogy vezessen minket,

vagy hogy legalább megjelenjen előttünk.

Azonban nincs jogunk arra kényszeríteni másokat,

hogy a mi Igazságról alkotott nézőpontunk szerint cselekedjenek.”

-Gandhi-

Ezt a remek számot a Propellerheads készített el Shirley Bassey  közreműködésével.

Senkit ne tévesszen meg a zene kezdete mert a 0:50-ik percnél indul csak be igazán!

Remix változat:

Bámulatos, ahogy ez a fiatal Orosz hölgy tehetségével megeleveníti a történelmüket.

Nagyon szép amit csinál!

Az Antarktisz 16,5 millió km² terültet fed le, (Magyarország száznyolcvanszorosa), amit a tengeren 1,5 millió km² gleccser hosszabbít meg. A hatodik kontinens egyedülálló megfigyelési pont a légköri és időjárási jelenségek nyomon követésére, mivel a jég képződése folyamán magába zárta a levegőt, így a Föld éghajlatának több millió éves történelmét őrizte meg. A globális felmelegedés hatására csak súlyosbodik a sarki jelenség olvadása. Az 1960-as években a jégmező átlagos vastagsága 3,12 méter volt, ami a ’90-es évekre 1,8 méterrel csökkent. A veszély közvetlenül érinti a hegyvidéki ökoszisztémákat is a hőmérséklet-emelkedés miatt. A gleccserek olvadása – a Kilimandzsáró negyven év alatt gleccsereinek 55% -át veszítette el – számos lakott területet is fenyeget. 1970-ben Peruban a Huascarane gleccseréről levált sziklák és jégtűk legkevesebb 15 000 ember halálát okozták.

Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, 100 év múlva sok hegyvidéki gleccser, köztük az egyesült államokbeli Glacier Nemzeti Parkéi is, teljesen etűnik a Föld színéről.

Az Egység megtalálása a Mindenség birtoklása.

Ez igazából a mi legfőbb és magasztos küldetésünk.

Az egység törvényén alapszik, amely – anélkül, hogy tudnánk róla –

a mi megingathatatlan erőnk.

Ez az erő az igazságban rejlik – az egység Igazságában, amely a sokféleség.

A tények sokfélék, de az Igazság egy.

-Pradnyánpad-

Halál. Mindenki tudja azt, hogy egyszer eljön ez a pillanat az életében.

Nem tudjuk az idejét, nem tudjuk azt hogy-hogy fogunk meghalni, csak azt, hogy ez jelen ismereteink szerint elkerülhetetlen. Mivel ismeretlen dologról lévén szó, egy kicsit félve és bizonytalansággal gondolunk rá. Van aki nem is gondol rá, hisz ez egy olyan fogalom az életében, ami még úgyis messze van…

Pedig nem tudhatjuk, hogy mennyi idő áll a rendelkezésünkre.

Nem tudhatjuk, hogy mikor jön el számunkra az a bizonyos pillanat…

De ha ízlelgetjük a gondolatot, megbarátkozunk vele, nem elzárkózva és tudomást sem véve róla, hisz ez az élet természetes velejárója, és még csak nem is egy vég, hanem egy új kezdete, akkor halálunk már nem érhet minket ismeretlenül. Félelmünk elmúlhat vele kapcsolatban.

Ebben a kis videóban Láma Ole Nydahl buddhista tanító beszél a halál utáni állapot folyamatairól.

2006 októberében egy magyar forgatócsoport kereste fel a XIV. Dalai Lámát aki Prágában tartózkodott. Az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából üzenetet intézett a magyarsághoz, amelyben bölcsessége és éleslátása ismét megmutatkozik. ...

"Az élet lényege nem eljutni valahová,

hanem rájönni, hogy már ott vagy,                 

és hogy mindig is ott voltál.

Mindig és örökké a tiszta teremtés

pillanatában vagy.

Az élet lényege tehát teremteni –

majd megtapasztalni, aki és ami vagy”

Soha, semmilyen körülmények között ne kérdezzétek,

hogy „hogyan”!

Amikor a „hogyan” szót kimondjátok, tulajdonképpen

találni akartok egy rendszert, egy vezetőt, valakit, aki kézen fog benneteket.

Ezáltal elveszítitek szabadságotokat, a látás képességét, cselekvési

képességeteket, gondolataitokat, saját életmódotokat.

-Krishnamurti-

Őszentsége a Dalai Láma Magyarországra látogat

A két teljes nap programja négy nagy eseményből áll:

Szeptember 18. Szombat

9.30 - 11.30 Bevezetés a tibeti buddhizmusba I. rész
13.30 - 15.30 Bevezetés a tibeti buddhizmusba II. rész

Szeptember 19. Vasárnap

9.30 - 11.30 Csenrézi (A Szeretet Buddhája) meghatalmazás és áldás
13.30 - 15.30 Együttérzés: A boldogság művészete - nyilvános tanítás, beszélgetés

Mind a négy esemény nyitva áll minden érdeklődő számára. Őszentsége célja nem a térítés, hanem az, hogy a buddhizmus és önmaga mélységes felismeréseit feltárja és közkinccsé tegye abból a célból, hogy minden egyes hallgató a maga módján gazdagíthassa a saját belső fejlődése útját a saját vallása, világnézete keretein belül.

Szombaton:

Délelőtt és délután Őszentsége két tanítást ad a buddhizmus 2500 éves élő hagyományának alapvető értékeiről, amelyek nagy segítségére válhatnak a XXI. század emberének.
Ezek a tanítások különleges jelentőségűek, mert Őszentsége a buddhizmusról ez évben Európában csak hazánkban tart előadást. A tanítások egyaránt szólnak minden érdeklődőhöz, tekintet nélkül vallási, faji, világnézeti hovatartozásra. Megértésükhöz és gyakorlatba ültetésükhöz nem szükséges semmilyen előképzés. A buddhizmus által közvetített időtlen lélektani és bölcseleti felismeréseket bárki magáévá teheti és gyakorolhatja a saját vallása, világnézete keretein belül.

Vasárnap:

Délelőtt: A Szeretet Buddhájának áldása - beavatása
Délután: Nyilvános előadás az együttérzésről, az egymás iráni elkötelezettségről, mint a valódi boldogság alapjáról

A vasárnapi áldás és előadás is mindenki számára nyitva áll. A Szeretet Buddhája a mindannyiunkban állandóan munkálkodó egyetemes szeretet ereje. A Belső Ösvény szemlélete szerint ezt a mindent átható és megáldó erőt közvetíti Földünk minden hiteles vallása. Ez az erő ölt testet minden vallás nagy mestereiben, tanítóiban, és mindazokban a vallási hagyományokhoz szorosan nem kötődő nagy emberekben is, akik a világ javát előmozdítják. Az áldás alkalmával Őszentsége tökéletesen azonosul a Szeretet Buddhájával, és segít bennünket is kapcsolatba lépni a szívünk legmélyében ragyogó egyetemes szeretettel.

A látogatás hivatalos honlapja: dalailama-budapest.hu

Kezdetben volt a Minden, és nem volt semmi más. Ám a Minden nem ismerte önmagát - mert nem volt SEMMI MÁS. Ilyenformán a Minden sem volt, nem LEHETETT, minthogy másnak a hiányában semmi nincs.
Az egyetlen, amit a Minden biztosan tudhatott, hogy nincsen semmi más. Így viszont soha nem ismerheti meg magát egy Önmagán kívül álló viszonyítási pontból.

EGYETLEN viszonyítási pont létezett - ODABENT. A "lét-nemlét". A Vagyok-Nem vagyok.
Így a Minden úgy döntött, hogy tapasztalati úton is megismeri önmagát.
Ráébredt, hogyan létesíthet viszonyítási pontot Önmagán BELÜL.
Úgy érvelt, hogy Önmaga bármely része szükségszerűen kevesebb az egésznél, és ha ilyen módon részekre osztja Önmagát, minden rész -lévén kevesebb az egésznél- KÍVÜLRŐL tekinthet Önmaga TÖBBI részére, és láthatja pompáját.
Így osztotta fel magát a Minden -és vált egyetlen dicsőséges pillanatban EZZÉ és AZZÁ.

Ez volt az első alkalom, hogy egymástól bizonyos távolságban, mégis egyidejűleg létezett EZ és AZ; és ami létrehozta, az EGYIKKEL SEM volt azonos ezek közül.
Ilyenformán egyszeriben három alkotóelem jött létre: ami ITT van, ami OTT van, és az, ami NINCS SEM ITT, SEM OTT - de aminek mégiscsak muszáj léteznie, hogy létezhessen az ITT és az OTT.
A semmiben rejlik a minden. A nem-térben rejlik a tér. A mindenben rejlenek a részek.

Az "itt" és az "ott" megteremtésével lehetővé vált Isten számára, hogy megismerje Önmagát. E nagy robbanás pillanatában Isten megteremtette a VISZONYÍTÁST és a VISZONYLAGOSSÁGOT - a legnagyobb ajándékot, melyet valaha is adott és adhatott Önmagának.
Isten tudta, hogy a szeretet létezése - és önmaga megismerése a tiszta szeretetként - maga után vonja, hogy léteznie kell az ellentétének is. Így hozta létre Isten a szeretet tökéletes ellentétét, amit félelemnek hívnak. És abban a pillanatban, hogy létrejött a félelem, a szeretet is MEGTAPASZTALHATÓKÉNT létezhetett.

(részlet- Beszélgetések Istennel)

A csobogó hegyi patak énekében felhangzik

az örömteli bizonyosság: „Tengerré válok.”

És ez nem hiú feltevés: ez az igazi alázat,

mivel ez az igazság.

-Tagore-

Több éve szerettem volna eljutni egy Yamato koncertre…

Amikor tegnap ott ültem, és dübörögni kezdtek az első dob ütemek, az élmény a meglepetés teljes erejével hatott rám. Olyan erős és lehengerlő volt ez az új élmény. Ahogy ott ültem és testem minden egyes pici kis rezgése átvette a dobok rezgését… Fantasztikus volt.

A több fajta dob „nyers” eredeti hangzása, ahogy erősítés nélkül szólalt meg, és az előadók hangja, amivel kiegészítették és színesítették a játékot, és a megfelelő világítás ami megadta azt a hatást ami tökéletessé tette az előadást.    

Csak csodálni lehetett azt az összhangot, amit az előadok oly pontosan végeztek, az ütemet amit együtt és egymásra hagyatkozva követtek, és a látványt amit közben nyújtottak.

Teljesen elvarázsolták a több ezres közönséget. Az emberi szem és a fül olyan csodás élményeket kapott, ami az egész embert teljesen magával ragadta.

Látni és hallani azt a precizitást, amit a tíz főből álló fiatal művész nyújtott a számunkra, oly könnyedséggel és eleganciával, lenyűgöző volt.

Ahogy lépésről lépésre bevonták a közönséget a játékukba, és eközben pedig igazán színvonalas szórakoztatást adva lehengereltek mindenkit.

Aki még nem volt az előadásukon és bírja a dobok igazi dübörgését és a hangerőt, annak csak azt tudom ajánlani, hogy ne hagyja ki ezt az élményt az életéből!

A felvételek koránt sem nyújtják azt a hatást mint élőben :)

Tovább i infó: www.yamato.hu/oldal.html

Nem azért nem merjük, mert nehéz, hanem azért nehéz, mert nem merjük.

-Seneca-

A DUB FX rajongóknak és a drum'n'bass, hip-hop és dubstep elemeket kedvelőknek nagy örömhírrel szolgálhatok, ugyanis  2010.július 3-án a VOLT fesztiválon fellépő lesz az igen tehetséges és szimpatikus fiatalember!

További Infó:

www.sziget.hu/volt/programok2010/fellepo/dub_fx_aus.130541.html

A mozgás kell az ember életében. Olyan ez testünknek, mint egy gépnek az olaj.

A jó működéshez folyamatosan karban kell tartanunk magunkat.

Mozgás, nyújtás. Fontos kellékek az egészséges működéshez.

Viszont ha nincs időd, és pénzed edzőterembe járni, és a futás sem az erősséged, akkor itt van neked ez a 4-5 perces edzésprogram, amivel fitten tarthatod magad!

A módszer neve a Tabata. A tokiói Izumi Tabatától kapta, aki a szülőatyja ennek a gyors és intenzív mozgásformának.

A Tabata titka a rövid ideig tartó intenzív terhelés és a szünetek váltakozása: az egyszerű gyakorlatokból nyolc húsz másodperces sorozatot kell végezned, tíz másodperces szünetekkel!

A gyakorlatsorozat igazán intenzív. A gyakorlatok variálhatóak és heti 2-3 alkalommal végezhetjük. (persze ki hogy bírja)

Érdemes megnézni az állóképességünket, és ha nem bírjuk akár egy kicsit lassítani.

Az egészséges határok betartása nem fog rontani az önbecsülésünkön, és szépen fokozatosan növelhetjük az intenzitásunkat.

Mindenkinek úgy kell elvégeznie, hogy az még örömteli és ne szenvedés legyen, és tudja mi az ami még jólesik neki.  

Példa egy gyakorlatsorozatra:

 1.gyakorlat:
Feküdj hanyatt, hajlítsd be a térdeidet, és tarkóra tett kézzel végezz felüléseket húsz másodpercig - fontos, hogy amíg a húsz másodperc tart, egy pillanatnyi szünetet se engedélyezz magadnak! Ha letelt az idő, pihenj tíz másodpercet, majd még hétszer ismételd meg a gyakorlatot!

2. gyakorlat:
Végezz fekvőtámaszokat húsz másodpercen keresztül úgy, hogy közben egy percet se pihenjenek a karizmaid - a gyakorlaton úgy könnyíthetsz, ha a térdeidet leteszed a talajra! Ha kész vagy, pihentesd és nyújtsd mega karizmaidat tíz másodpercig!

3. gyakorlat:
Ehhez a gyakorlathoz szükséged lesz egy ugrókötélre: húsz másodpercig megállás nélkül ugrókötelezz páros vagy váltott lábbal. Tíz másodpercig pihenj és végezz egy-két nyújtást, majd még hétszer ismételd meg a gyakorlatot!

4. gyakorlat:
Állj széles terpeszbe, nyújtsd előre a karjaidat, mindkét kezedbe fogj egy-egy súlyzót, és végezz guggolásokat egyenes háttal. Figyelj arra, hogy ne lendületből állj fel, hogy dolgozhassanak a comb- és farizmaid!

5. gyakorlat:
Feküdj hasra, nyújtsd előre mindkét karodat és homoríts! Próbáld meg ezt a pózt megtartani húsz másodpercig úgy, hogy közben a fejed a törzs meghosszabbítása legyen. Pihentesd az izmaidat tíz másodpercig, majd ezt a gyakorlatot is ismételd meg hétszer!  

 (forrás: wellnesscafe.hu )

Ha nincs otthon kézi súlyzónk, akkor használjunk ásványvizes palackokat!

És itt van pár bemutatott gyakorlat, hogy ötletet meríts és akár variáld őket:

Réges-régen volt valahol egy buddhista templom. A templomkapu előtt meg a gőzbuktás pék boltja állt, ahol egy kisinas dolgozott.
Történt egy napon, hogy a boncot elhívatták imádságot mondani egy úri házhoz.
Hogy a templom ne maradjon vigyázó szem nélkül, megkérte a pap a pék kisinasát, ügyeljen a templomra, míg ő odavan. A kisinas elüldögélt egy ideig a templom végiben, de nemsokára ráunt a tétlen ücsörgésre, s énekelni kezdett:
- Idesüss, kis kopasz!
Látom, hasad teli.
Sorold csak szaporán,
mi volt a reggeli?
- Hát csicseri borsó,
meg sózott csicsóka,
fekete fuszulyka,
hozzá vörös paszuly,
bojtorján gyökere,
bambusz zsenge rügye,
tündérrózsa gumója,
borsfa csípős bogyója,
puhára főtt retek,
tarólevél nyele…
Lám, csupa zöldség a
boncok eledele!
Így fújta ugrabugrálva egy ideig, mígnem ebből is elege lett.
- Ejnye, de soká marad! Jöhetne már, eluntam egyedül. Vagy menjek inkább haza? – dünnyögte magában, mikor a bejárat felől beköszönt valaki.
- Kérem szépen!
- Na, végre jött valaki! – sietett a kisinas az ajtóhoz.
Egy szerzetesféle állt ott, aki illendően meghajolt előtte.
- Vándorszerzetes vagyok, s azért tértem be ide, hogy próbára tegyem a katekizmusban való jártasságomat.
- Hát… – vakarta meg a fejét zavarában a kisinas. – Mi a csuda is az a katekizmus? Aha! A múltkorában is járt erre egy ilyesféle vándorszerzetes, s akkor hallottam, hogy csak kérdezett, csak kérdezett, a boncunk meg rendre felelgetett neki. Biztosan az lesz a katekizmus! – gondolta magában. – Elvégre azt mégse mondhatom neki, hogy menjen csak szépen tovább dolgavégezetlen, mert nincs itthon a boncunk. No jó, majd én megpróbálok megfelelni neki! – határozott végül.
- A boncunk most éppen nem tartózkodik itthon, ezért én fogom őt helyettesíteni. Kérem, várjon egy keveset! – mondta a kisinas, s azzal bement a bonc szobájába. Ott magára vette a pap miséző ruháját, majd visszatért, s leült szemközt a vendéggel.
A vándorszerzetes mozdulatlanul ült egy kis ideig, majd két-két hüvelyk- és mutatóujjából kis karikákat formálva maga elé tartotta a kezét.
A kisinas értetlenül nézte egy darabig a föladványt, majd gondolt egyet, magasba emelte a karját, és a kezét összekulcsolta a feje fölött. A szerzetes erre bólintott egyet, aztán föltartotta az egyik ujját, és kérdően nézett a fiúcskára.
- Nicsak, egy ujj! Ha ő egyet mutat, én mutatok ötöt! – töprengett a kölyök, s maga elé tolta széttárt tenyerét.
A szerzetes megint csak elégedetten bólintott, s feltartotta három ujját. Nagyot nézett erre a kisinas, majd elöntötte a méreg.
- A teremburáját! Ez tudja, hogy én csak egy inasgyerek vagyok a gőzbuktás péknél, és csúfot űz belőlem! Na, ebből elég volt, én nem csinálom tovább! – és sértődötten orrot mutatott a vendégnek.
- Megértettem a leckét, mester! – mondta alázatosan a szerzetes, majd udvariasan meghajolt és távozott.
A bonc eközben hazafelé tartott, s a templom kapujában összetalálkozott a vándorszerzetessel.
- Ne haragudjon, hogy így, ismeretlenül megszólítom! Én e templomnak a papja vagyok. Egész nap oda voltam, épp most értem haza. Ha engem keresett, kérem, jöjjön vissza velem!
- Most már semmi dolgom: ami volt, az elintéződött. Épp az előbb kaptam kiadós leckét az ön tanítványától. Én maradtam alul, ezért már megyek is – válaszolta a szerzetes.
- No és mit mondott önnek az a kölyök? – kérdezte elképedve a bonc.
- Először, karikákat formálva az ujjaimból, azt kérdeztem tőle: a Nap és a Hold ugyan mire valók? Ő, kezét a feje fölött összekulcsolva, azt felelte: hogy a világot beragyogják. Erre én egy ujjamat tartottam eléje, hogy figyelmeztessem a régi mondásra, miszerint egy Buddha – egy test. Ő viszont öt ujját tárta elém, úgy mutatván, hogy ötszörös a Buddha bölcsessége. Legvégül három ujjamat meresztve kérdeztem: no és a Végtelen Fényesség Három Buddhája? Erre ő ujjával az orra elé bökött, jelezvén, hogy itt van ni, az orrod előtt! Eszes kis tanítvány, szavamra mondom! Hálásan köszönöm hát a leckét! – búcsúzott a vándor, azzal mélyen meghajtotta magát, és kilépett a kapun.
A bonc besietett a templomba.
- Hé, te kölyök! Hazajöttem. Túl nehéz dolgot bíztam rád, ne haragudj érte! Na de mondd csak, mit kérdezett tőled az iménti szerzetes?
A kisinas még mindig pulykavörös volt a dühtől, amikor a boncra nézett.
- Az a tetves kopasz! Azt hitte, hogy én csak egy kis hülye pékinas vagyok, és csúfot akart űzni belőlem! Azzal jött, hogy a katekizmust akarja kérdezni. Karikákat csinált az ujjaiból, gúnyolódva, hogy a ti gőzbuktátok csak ekkorka! Ugyan, hová gondol, ekkora ni! – mutattam neki, és a karommal olyan nagy kört formáztam, amekkorát csak bírtam. Aztán azt kérdezte, egynek mi az ára, mire én az öt ujjammal mutattam, hogy hány garas. Erre ő azt ajánlotta, hogy adjam háromért. Mire én nagyon mérges lettem, s orrot mutattam neki. Nem tudom miért, de szépen megköszönte, és elment. Ne tessék rám haragudni, de nagyon elegem lett belőle, hogy egyedül vigyázzak a templomra! – mondta a kisinas, és nagyot sóhajtott.
Látván a kisinas mérges ábrázatát, a bonc egy szót sem szólt, csak jóízűen kacagni kezdett.

(Japán népmese)

„Az alázat, az igazi tudás és az igaz megismerés kapuja. Minden nagy tett, minden valódi erkölcsi és szellemi erőfeszítés előfeltétele. Már a dolgok természetéből fakad, hogy aki feladatán elmélyül - "megfeledkezik önmagáról". A hiúság, az önzés, az érdek, nem csak erkölcsi rossz, de szellemi akadály is, s nem egy kitűnő alkotást fosztott meg attól hiú tökélye, hogy valóban közkincs, halhatatlan alkotás legyen.
A nyelv, kollektív, ősi bölcsességével (s szinte minden nép nyelve) tud erről.

A magyar például így mondja: "eszembe jutott". Nem kitaláltam, mert ez kevesebb. "Hirtelen eszembe jutott": az igazi felismerések, kivétel nélkül így születnek. Nyelvünkben rejlő ősi tudásunk arról tanúskodik, hogy bármi, amit alkotunk, lényegesen személytelenebb valami, mint azt hisszük. Sőt: igazi tudásunk ott kezdődik, azon a határon, ahol személyiségünk átér a személytelenbe.”

-Pilinszky János-

Nagy dolgokat tenni nem tudunk, csak kicsiket, nagy szeretettel.

–Teréz Anya-

Tíz év után ismét Magyarországra látogat Őszentsége a Dalai Láma!

2010 szeptember 17-20 –a között.

A részletekről majd még később írni fogok!

Forrás: index.hu/belfold/2010/04/15/magyarorszagra_latogat_a_dalai_lama/

"A boldogságot csak az bírja el, aki elosztja.

A fény csak abban válik áldássá, aki másoknak is ad belőle.

Mert amikor bennünket elküldtek- az útra bocsátó hatalom, így szólt:

Rád bízok minden embert külön, kivétel nélkül mindenkit- segíts, adj enni, adj ruhát, mindenkire vigyázz úgy, mint magadra, és ne hagyd a sötétségben elmerülni.

Amit szerzel, amit elérsz, amit tudsz, amit átélsz, osszad meg.

Az egész világ tiéd. Szabad vagy a kövektől az éterig.

Ismerd meg, hódítsd meg, senki se tiltja, de jaj neked, ha magadnak tartod.

Elbocsátlak téged is, mint mindenkit -

felelős vagy minden emberért aki veled él, el kell számolnod minden fillérrel amit magadra költesz minden örömmel amit magadba zártál,

és minden boldog pillanattal amit magadnak tartottál meg.

Most eredj és élj, mert a világ a tiéd."